A változás oka a regionális különbségekben, illetve a világgazdasághoz való kapcsolódás, (illetve a világgazdasági válságtól való függés) különbözőségeiben keresendő.

Az IW kölni gazdaságkutató intézet kutatási eredményei alapján megállapítható: a válság nyomán – bár kis mértékben – mérséklődött a magasabb és alacsonyabb gazdasági teljesítményt elérő tartományok fejlettségbeli különbsége. Míg ugyanis Baden-Württembergben és Bajorországban az egy lakosra jutó bruttó hazai termék mennyisége 2009-ben még a 2007. évit sem érte el, addig Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Berlinben és Brandenburgban 2007 és 2009 között – ugyanebben a sorrendben - 3,1, 4,0 illetve 4,6 %-kal fejlődött a gazdaság. Így míg 2007-ben Brandenburg tartományban az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény csupán 60,0 %-a volt a bajorországinak, addig 2009-ben ez az arány megközelítette a 62,3 %-ot.

A kölni kutatók szerint a válság által tíz leginkább sújtott régió köül öt Baden-Württembergben (Esslingen, Biberach, Tuttlingen, Zollernalbkreis, Göppingen), kettő Bajorországban (Erlangen-Höchststadt, Schweinfurt), további kettő Alsó-Szászországban, ez pedig Észak-Rajna-Vesztfáliában található. A válságot legkevésbé megérző térségek elsősorban Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Brandenburg tartományokban, (Güstrow, Cottbus, Nordfriesland, Kelet-Holstein, Kelet-Elő-Pomeránia és Rügen térségében) keresendőek. A válságot tehát azon ágazatok, illetve térségek szenvedték meg leginkább, melyekben korábban a legtöbb sikert lehetett learatni: a magas exporthányaddal tevékenykedő, s ezért különösen konjunktúra-érzékeny gépgyártásban, közútijárű-gyártásban és villamosiparban. Emlékezetes, hogy e három ágazat átlagon felüli termelési- és exportvisszaesése a Németországba irányuló magyar kivitelben, e három termékcsoport exportjának átlagon felüli visszaesésében is tükröződőtt.

A válság által legkevésbé sújtott tartományok helytállásában meghatározó szerepe van annak, ogy például Brandenburg tartomány gazdaságában meghatározó szerepet kapott a megújuló energia termelése. (Az Odera-menti Frankfurtban a First Solar napelemgyártó több mint 600 munkahelyet teremtett, s már bejelentette egy második, hasonló profilú gyár építését. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a szélenergia-termeléssel kapcsolatos tevékenység játszik meghatározó szerepet, a rostocki székhelyű Repower és Nordex szélerőművi berendezéseket gyártó vállalatok – bár megérezték a recessziót – folyamatosan pozitív irányú fejlődést produkáltak. A Mecklenburg-Elő-Pomerániában működő élelmiszeripari vállalatok, mint a Unilever konszernhez tartozó Pfanni cég stavenhageni gombócgyára és a Dr. Oetker Wittenburgban működő pizzaüzeme), valamint olyan orvosi műszereket gyártó vállalatok is bővíteni tudták termelésüket, (mint a schweringi Hoffrichter lélegeztető berendezéseket gyártó cég és a labordiagnosztikai berendezéseket gyártó dassowi Euroimmun.)

A déli tartományok egyes vállalatai a rendelések és termelésük kétszámjegyű visszaesése hatására az egzisztenciális ellehetetlenülés időszakába kerültek. Ez különösen igaz a nyomdagépgyártókra - az ágazat zászlóshajójaként nyilvántartott Heidelberger Druck éves forgalma 3,8 milliárd euróról 2,3 milliárd euróra, foglalkoztatottjainak létszáma pedig negyedével mérséklődött, s a vállalatot csak egy állami kezességvállalás óvta meg a csődtől. Hasonlóan nehéz helyzetbe került az augsburgi Kuka robotgyártó is, amely újabban Kínában keres pótlólagos értékesítési lehetőségeket. A Bosch éves forgalma 15 %-kal, 38 milliárd euróra mérséklődött, s 2009-ben a cég háború utáni története legnagyobb, 1,2 milliárd eurós veszteségét volt kénytelen elszenvedni.