Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

Gazdasági évnyitót tartott a kamara | MKIK

honlapján!

-

Hasznos információk vállalkozóknak

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 Március >>
KeSzeCsüSzoVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282931  

Gazdasági évnyitót tartott a kamara

Szerző: Martonosi János | 2017. január 20.

A magyar gazdaság kihívásairól, a 2017-es év feladatairól és az atipikus foglalkoztatási formákról szólt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitója Szegeden. Az eseményen Nemesi Pál, a gazdasági önkormányzat elnökének bevezetője után Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus versenyképességről szóló előadásán elhangzott, hogy a termelékenység fokozása a magyar gazdaság további fejlődésének záloga.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nemesi Pál köszöntőjében elmondta: a kis- és középvállalkozások fejlesztésének kérdése a gazdasági önkormányzat mellett a kormánytól is kiemelt figyelmet kap. Szerinte amellett, hogy a magyar gazdaság teljesítménye javult, a gazdasági társaságok új kihívásokkal szembesültek tavaly. Ezek közül az egyik a termelékenység kérdése. Hozzátette: az uniós források idei várható nagyarányú kihelyezése jelentős forrásokat biztosít majd a vállalkozásoknak. Ezeknek a hatékony és átgondolt felhasználása elengedhetetlenül fontos a további javuláshoz.

 

 

 

Nemesi Pál felhívta a figyelmet arra is, hogy minden segítséget meg kell adni a KKV-szektornak, majd a foglalkoztatás és a munkaminőség kérdését is körüljárta. Hangsúlyozta, Magyarországon kettős helyzet áll fent: számszerűsíthető munkanélküliség és munkaerőhiány van jelen egyszerre, amivel a cégvezetőknek meg kell küzdenie. Mint kiemelte, a kormány a paktum programon keresztül igyekszik orvosolni ezeket a problémákat, és választ adni a foglalkoztatás kérdésére. Sőt a már felsorolt témák a kamaránál is kiemelt helyen szerepelnek.

 

 

 

Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense hazánk versenyképességéről szóló előadásának elején kiemelte: a szakképzett munkaerő hiánya a legjelentősebb hátráltató tényező a vállalkozások versenyképességének növelésében. Ennek okai között az elvándorlást, az uniós források építőipari felhasználása és az autóipari beruházások miatti megnövekedett munkaerő-keresletet, a munkaerő képzetlenségét, és az alacsony béreket említette. Emellett nagy gondot jelent az, hogy a hazai KKV-k vállalatok termelékenysége harmada a külföldieknek. Az alacsony termelékenység pedig alacsony béreket eredményez.

 

 

 

Szerinte ahhoz, hogy az említett problémák megoldódhassanak az oktatási rendszer reformjára, valamint a közmunkaprogramok helyett képzések bevezetésére lenne szükség. Sőt kiemelten fontos az is, hogy a béreket a termelékenység adta mértékig emeljék. A termelékenység fokozását viszont folyamatos képzésekkel, minimálbéremeléssel és aktív munkapiaci politikával lehet elérni. Hangsúlyozta: ez utóbbiak alapján működik a Nyugat-európai gazdaság. Számításai szerint 2008 óta 160 ezer ember tért vissza a munkaerő világába, ami azt mutatja, hogy a magyar munkavállalók foglalkoztathatók, sőt a munkaerőpiacon kívül elhelyezkedők is kisebb képzésekkel bevonhatók lennének. Ahhoz azonban, hogy az államháztartás fenntarthatóvá váljon, még félmillió új munkahelyre lenne szükség. Végezetül a megoldásokról szólva elmondta, hogy a javuláshoz alacsony kamatozású vállalati hitelekre, humántőke vezérelt gazdaságpolitikára, valamint egyebek mellett progresszív adórendszerre, a korrupció csökkentésére, a presztízsberuházások megszüntetésére és az offshore kizárására lenne szükség.

 

 

 

Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Általános Jogtudományi Karának egyetemi tanára a megszokottól eltérő munkaviszonyokat mutatta be. Ezek között klasszikus szubsztanciális eltérést (munkavégzés ideje, tartama, helye, bérezése alapján), alanyi eltérés szerinti atipikus munkaviszonyokat (pl.: cselekvőképtelen személy munkaviszonya, stb…) különböztetett meg. Utóbbiban egyébként már született a robotokra vonatkozó szabályozás is. Rámutatott, hogy mindezek alapján elmondható, a munka fogalma újraértelmezés alatt áll napjainkban. Szó esett a sharing economyról is, amelyre hazánkban jó példa volt a nemrégiben betiltott Uber személyszállítási szolgáltatás, de hasonló megoldások léteznek az étkeztetés és a lakhatás területén is. 

 

AZ ELŐADÁSOK ANYAGA A LENTI MENÜPONTOKBAN ÉRHETŐK EL!