Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

Interjú Günther H. Oettingerrel, az Európai Bizottság német tagjával | MKIK

honlapján!

-

Tagozataink

Interjú Günther H. Oettingerrel, az Európai Bizottság német tagjával

Szerző: BL | 2018. január 8.

Magyarország Nagykövetsége, Berlin

 

Günther H. Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős főbiztosa közvetlenül karácsony előtt interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitung c. napilapban – többek között a berlini koalíciós tárgyalásokról, a Bizottság valutauniót érintő javaslatairól, az unió költségvetéséről és a Lengyelország elleni eljárásról. 

Oettinger nem tatja döntőnek, mely párthoz tartozik Németország leendő pénzügyminisztere. A lényeg, hogy a leendő szövetségi kormány cselekvőképes és a koalíciós megállapodás pro-európai legyen. Világos perspektívát kell majd kínálnia, hogyan képzeli el az EU erősítését. Az unió jövőjéről szóló vitát egyelőre két beszéd, Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök beszéde határozzák meg. A két beszéd, de az EU jövőjéről folytatott korábbi vita Németországból is választ igényel. Itt már nem csak víziókról van szó, hanem a valutaunió jövőjével kapcsolatos konkrét javaslatokról is. Ezeket a Tanácsnak és a Parlamentnek még a 2019. évi európai választások előtt meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia. A szövetségi kormány részéről a koalíciós partnerek által egyeztetett pozícióra van szükség. A Martin Schulz által vizionált európai egyesült államok gondolatát Oettinger az euró-válság óta nem kedveli, mert nem segít az EU jövőjéről folytatott vitában. Ehelyett az Európai Unió erősítésére kell törekedni. 

Az EU jövőjéről folytatott vita kritériumait illetően meg kell határozni, hogy mely feladatok mely szinten teljesíthetőek jobban. Megszületett a megállapodás a védelmi unióról, de a teljesülésig még bizonyosan szükség van húsz évre. Egy másik példa a kutatás és fejlesztés támogatása, amit nem csak koordinálni kell, hanem európai szinten kell kezelni. Oettinger ugyanakkor nem veti el, hanem egyes funkciók ellátásában döntőnek tartja a szubszidiaritás elve alkalmazását.

Oettinger a továbbiakban elmondta, hogy február 1-jén egész nap Párizsban lesz, hogy az unió 2020 utáni pénzügyi kereteiről tárgyaljon. „Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy onnan nem fog az EU-költségvetés erőteljes kiterjesztésére vonatkozó követelés érkezni“, fogalmazott a főbiztos, hozzátéve, hogy „a francia képviselő a 2018. évi költségvetésről szóló tárgyalások során inkább azokhoz tartozott, aki ahol lehetett, a feladatok törlését támogatta“.

Az unió pénzügyi kereteire irányuló kérdésre válaszolva Oettinger kifejtette: ő nem tartja indokoltnak a költségvetésnek a bruttó hazai termék 2,3 vagy 4 %-ra emelését, ahogy azt Macron elnök a Sorbonne-on tartott beszédében megfogalmazta. Ehelyett inkább a költségvetés 0,1-0,2 %-os emeléséből indulna ki, hogy aztán a Törökországgal kötött megállapodást és a fejlesztési segélyeket is biztosítani tudják. „De tudom, hogy egyes országok továbbra is az 1 %-os felső határhoz ragaszkodnak“, tette hozzá.

A brit EU-kiválás következtében több, mint 10 milliárd eurós lyuk fog keletkezni. Ennek a felét a megtakarításokon keresztül kellene kiegyenlíteni. Szó lehet a kohéziós alapok és a mezőgazdaságnak nyújtott támogatások csökkentéséről, de nem akar csökkentéssel élni az Erasmusnál és a kutatási kiadásoknál. A lyuk másik felét ugyanakkor a tagállamok által fizetett magasabb hozzájárulásokból kellene kiegyenlíteni. Ha a közös védelmi politika költségeinek 80 %-át is új befizetésekből teljesítik, hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagállamok teljesítsék a NATO-val szembeni 2 %-os kötelezettséget. Németország számára mindez a jövőben 5-6 milliárd euróval magasabb EU-befizetést jelentene ahhoz, hogy stabil maradjon az EU-költségvetése.

A Bizottság a valutaunióra tett javaslata tartalmaz egy olyan ajánlást azoknak a tagországoknak, melyek még nem tartoznak az euró-övezethez, miszerint az EU pénzbeni támogatást adna nekik a belépés feltételeinek teljesítéséhez. Oettinger bízik abban, hogy ha két-három tagállam valutaunióba való belépése látványos eredményt hoz, akkor ez lendületet kölcsönözhet a többi tagállamban is az euró bevezetéséhez.  

A Bizottság ezen kívül javaslatot tesz az ún. „aszimmetrikus sokk“ által okozott gazdasági károk esetén uniós pénzügyi támogatásra. Ezt a pénzügyi támogatást azok a tagállamok is igénybe vehetik majd, melyek nem tagjai az eurózónának. Aszimmetrikus sokk alatt értendőek olyan gazdasági válságok, melyek nem az EU-tagállamok összességét, hanem csak néhány tagállamot érintenek, és amely gazdasági válságot nem a mindenkori nemzeti gazdaságpolitika váltja ki. Oettinger példaként említ a brit EU-kilépés nyomán egy esetleg Írországban kialakuló válságot, mely a többi EU-tagállamban nem lenne hasonló mértékben érezhető. Olaszországban a menekültáradat miatt állhat elő aszimmetrikus sokk, melyet Oettinger kivételnek tart és nem látja annak lehetőségét, hogy egy hasonló gazdasági válságot az euró-övezet stabilizációs pénzügyi keretének terhére oldjanak meg. Oettinger szerint gondoskodni kell az EU-n belül a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás helyreállításáról és egyúttal a hatékony külső határvédelemről. Miközben a Frontex által biztosított határvédelem csupán 1.600 fő, ezalatt a tagállamoknak közel 100.000 határvédő áll rendelkezésükre. Vagyis a tagállamoknak kellene küldeni saját személyzetet a külső határokra. Oettinger hangsúlyozza, hogy a külső határok feletti kontroll a legfontosabb.

Ugyanakkor növelni kell a befektetéseket azokban az országokban, ahonnan a legtöbb menekült érkezik. Ehhez szükség van a menekültjog harmonizálására. Oettinger szerint a menekültek túlnyomó többsége nem véletlenül érkezik elsősorban Németországba, Dániába, Hollandiába vagy Ausztriába, mert ezt egyértelműen a magasabb szociális juttatások reményében illetve a hosszadalmas menekültjogi eljárás miatt teszik. Ezért szükséges mind a menekültjoggal összefüggő anyagi támogatás mértékének, mind az eljárás menetének harmonizálása.

A menekültek elosztására vonatkozó európai kvótarendszerre - az Európai Bíróság döntése nyomán - Oettinger mint érvényes jogra tekint és nem lát lehetőséget attól eltérni. Abban a kérdésben Oettinger nem akar még állást foglalni, hogy vajon az EU-támogatások kifizetését például Lengyelország és Magyarország esetében attól kellene-e függővé tenni, hogy a menekültpolitikában „ezek az országok mutatnak-e szolidaritást vagy betartják-e a jogállamiságot”? Oettinger szerint azonban minél inkább követik az említett tagállamok az eddigi politikai irányvonalukat, annál kevésbé lesznek a nettó befizetők hajlandóak arra, hogy a Brexit által az EU költségvetésében okozott lyukat saját erőforrásból pótolják ki.

Az igazságügyi reform és a jogállamiság elleni támadás okán Lengyelország ellen indított eljárás Oettinger szerint időszerű, hiszen már két éve vita folyik Lengyelországgal és egy elhúzódó döntés csorbította volna az Európai Bizottság tekintélyét. Ilyen módon a Bizottság mostani döntése jelzésértékűnek tekinthető.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Ausztria Szabadságpártja (FPÖ) alkotta koalícióval kapcsolatban a német főbiztos alapvető bizalmat előlegez az új bécsi kormánynak és reményét fejezi ki, hogy a kormányzati munkát és a Brüsszellel való együttműködést a tárgyilagosság fogja jellemezni.

 

Készítette: Juhász Imre, KGA; Szászi Orsolya