Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

Történet | MKIK

honlapján!

-

Hasznos információk vállalkozóknak

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 November >>
KeSzeCsüSzoVa
  12345
6789101112
13141516171819
202123242526
27282930   

Történet

Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850 III.18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt.


Később - még 1948-ban - létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett.


A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett.


Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.

 
A változások kapcsán az eddig kamarai hatáskörben elvégzett közigazgatási feladatok elkerültek a gazdasági önkormányzattól. Az újonnan alakuló szervezet az eddigiekhez képest eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A gazdasági érdekképviselet, a szakmai döntések befolyásolása ezután még inkább létkérdése lett a kamarának. Az önkéntes rendszer felállításához rendkívüli kamarai választásokat írt elő a törvény, amelyre 2000. október 30-án került sor. Elnökké Parragh Lászlót, a Parragh Rt. elnök-vezérigazgatóját választották.


Egy vállalkozás nyilván akkor lép be szívesen a kamarába, ha cserébe kap valamit. A menedzserszellemű, új kamara alapvető feladata a lobbizás, a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék, melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás.


Nemzetközi téren a kamara célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének segítése, elsősorban az európai integrációra való felkészítés valamint együttműködési lehetőségek kialakítása a szomszédos országok üzleti köreivel. Említésre méltó a kamarák közti nemzetközi kapcsolat - már szinte minden környező országgal született kétoldalú együttműködési megállapodás - továbbá az MKIK csatlakozott a CEFTA országok kamaráinak multinacionális együttműködését biztosító egyezményhez. 1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary).


Kamara kronológia
1848. május 26. - Az első lépés a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák létrehozására
1850. március 18. - Királyi pátens, a kamarák működését szabályozó ideiglenes törvény
1868. május 4. - A VI. törvénycikk a kötelező regisztrációt, a kereskedelem és az ipar együttes képviseletét mondta ki
1871. december 16-18. - a kamarák első egyetemes gyűlése
1924. - Tőzsdeszabályozási feladatokat kap a kamara
1940. Feloszlatták a kamarák önkormányzatát
1944. - A kamarák működését felfüggeszti a Szálasi kormány
1945. - Újjáalakultak a kereskedelmi és iparkamarák, jelentős szerepet játszanak az ország újjáépítésében
1948. - Államosítják a kamarát is, elveszik a vagyonát, megszüntetik az önkormányzatát
1985. - Törvényerejű rendelet (1985. évi 11. tvr.) többletfeladatokkal ruházza fel a Magyar Gazdasági Kamarát
1994. évi XVI. törvény (hatályos 1994. április 6. óta) alapján újjáalakul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az alakuló küldöttgyűlés: 1994. december 21.
1995. január- 1-jétől a az MKIK a brüsszeli székhelyű Eurochambers társult tagjaként vesz részt az európai kamarák közös munkájában
1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary)
1998. december 31. A területi kereskedelmi és iparkamarák regisztrált tagjainak száma eléri a mintegy 463 ezres nagyságot
2000. október 30. Az MKIK új megválasztott elnöke dr. Parragh László lett
2000. november 1. Eltörölték a kötelező kamarai tagságot