Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

MKIK Gazdasági Évnyitó | MKIK

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2016 Augusztus >>
KeSzeCsüSzoVa
1234567
891011121314
15161718192021
222324
25
262728
293031    

MKIK Gazdasági Évnyitó

Szerző: MKIK/MTI | 2016. március 10.

A miniszterelnök azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. Orbán Viktor erről március 10-én Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján számolt be.

   A jövő évi költségvetés "kettéválasztásával", vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé "valóságosan nullás költségvetés" legyen. Azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne - fejtette ki Orbán Viktor a gazdasági élet szereplői előtt tartott csaknem egyórás beszédében.  "Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van" - szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósság-csökkentés.    A kormányfő a magyar gazdaság érdekei közé sorolta a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését, szerinte már az idén meg kell próbálni "a 3 százalék szintjéig felemelni" a bővülés mértékét.

 

 

    Szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni: "mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak", hanem a gazdaságban.   A bérekre kitérve megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. Ezzel összefüggésben - mint egy nem hagyományos eszközt - felvetette a cafeteria készpénzesítését.   Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság "szétzúzta" a magyar cafeteriarendszert. Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig "rejtett" kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében "van egy rendesen járulékolt alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot" - mondta.    "Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük" - fogalmazott. Orbán Viktor szerint "ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben".    Megjegyezte: ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.    A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy "az innovatív magyar vállalkozók" az alapbért "felnyomják" a második kategóriába.

    A közfoglalkoztatási rendszerről szólva felhívta a figyelmet: még mindig vannak - körülbelül 200 ezren -, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni.    Ezért azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát kell bevezetni még kisebb követelményekkel - szorgalmazta.     A közmunkaprogram másodlagos hozadékai közé sorolta, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, kevesebben vannak börtönben, és a gyermekek is másképpen nevelődnek, ha azt látják, hogy a szülő reggel elmegy dolgozni.
    Orbán Viktor közölte azt is, hogy a kormány úgy határozott: új döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és - önkéntes jelentkezés alapján, plusz fizetésért - felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma - az, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot - gyorsabb és átláthatóbb lesz.    Beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb iparipark-fejlesztési programját indította el, számításaik szerint 2,5-3 év alatt 150 milliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére, meglévők bővítésére.    Orbán Viktor kitért a külföldön élő fiatalokra, megakadályozhatatlannak nevezte, hogy a bátrak és vállalkozóképesek külföldre menjenek. Szerinte a kérdés az, hogy hazajönnek-e. Ehhez kell "sütnivaló", megfelelő gazdaságpolitika - mondta.

    A jelenlegi politikai alaphelyzetet úgy értékelte, hogy az üzlet-, piac-, növekedés-, foglalkoztatás- és versenyképesség-barát. Az Európai Bizottság szerint sincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon - jelezte, megjegyezve ugyanakkor, hogy egymás után nyernek szocialista kormányok Európában, aminek következményei vannak a pénzügyi egyensúlyra nézve. Példaként említette a portugál adatokat.    A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben "a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket". Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben "a mainstream megoldások iránti nyomás" még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében "jobban állunk, mint ők".    Beszéde végén a veszélyekről szólt, ezek között említve a migrációt - amelynek kivédése szerinte óriási versenyelőnyt jelenthet -, valamint az az EU stagnálását, amelyhez alkalmazkodni kell.
Parragh László MKIK elnök a bevezetőjében azt feszegette, túl vagyunk a nehezén vagy most jön a neheze. Kettős kihívásról beszélt, azaz miként tarthatjuk fenn versenyképességünket, a tőkevonzó képességünket és emellett itt tarthatjuk-e tehetségeinket?
Az MKIK elnök előadásában azt is elemezte, növelhető-e a hatékonyság, hogyan alakulhat a verseny a befektetőkért, vagy a verseny a V4-ek és a többi ország között. Kitért arra is, hogy ezért ki mit tehet. Az állam csökkentse a járulékokat, mondjon le a járuléknövekményről, gondolja újra a cafeteria rendszert, csökkentse a bürokráciát és a közintézményekben hajtson végre létszámcsökkentést.
 

- Az államháztartás hiány nélküli működését nevezte a költségvetés-politika jövőbeli céljának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.  A tárcavezető közölte: ennek megfelelően indult el a 2017-es költségvetés tervezése. A miniszter   a kormány kiemelt törekvéseként szólt arról is, hogy a magyar gazdaság olyan pályára álljon, amely számottevő külső forrás nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést.

    Varga Mihály kiemelte: a fegyelmezett költségvetési politikát fenn kell tartani, és folytatni kell az államadósság csökkentését is a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) képest, a gazdaság fejlesztése terén pedig beruházásokra kell fókuszálni. Az államadósság csökkentésének már megvannak az első eredményei, a kelet-közép-európai országok között Magyarország külső sérülékenysége csökkent a legjobban. Az ország stabil növekedési pályán halad, 2014-ben 3,7 százalékkal, 2015-ben 2,9 százalékkal bővült a magyar GDP - emelte ki Varga Mihály.

    A következő években az egyik kiemelt cél az ország újraiparosítása, az ennek megvalósítására szolgáló Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait - mondta Varga Mihály. Rámutatott: az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen.

    Varga Mihály kiemelte: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, ebben jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a magyarországi vállalatok verseny- és exportképességét, és ennek révén javul majd a magyar gazdaság válságálló képessége is. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre.   Az úgynevezett Ipar 4.0 program alapján óvatos becslések szerint is, akár tíz százalékos hatékonyságnövekedés érhető el, a program az internetgazdaság és az újraiparosítás összehangolására született meg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

    Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyar ipar fejlesztésében a kormány hét fejlesztendő területet, ágazatot jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság kiemelt területei lehetnek. A nemzetgazdasági miniszter ezek között említette a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-gyártást, a jövő húzóágazatai között említette a specializált gépgyártást, az elektronikát. Kiemelte: fontos terület az egészségipar és turizmus fejlesztése, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság és az infokommunikációs ágazat.

       Varga Mihály szerint a beruházásokhoz, a vállalati fejlesztésekhez jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd, és ezek a beruházások 2019 végéig várhatóan meg is valósulnak.

Matolcsy György MNB elnök szerint  Magyarország versenyképességi fordulat előtt áll.   A jegybank elnöke kiemelte: a versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a következő 20-25 év az ország felzárkózásának időszaka lesz.

    Matolcsy György kiemelte: 2010 óta az ország sikeres gazdaságpolitikai fordulatot és pénzügyi stabilizációt hajtott végre, majd 2013-tól monetáris fordulatot vitt véghez. Ezek eredményeként Magyarország a tartós gazdasági növekedési pályára állt.   Az MNB elnöke kifejtette: a következő időszakban megvalósítható lesz az ország felzárkózása, ehhez javítani kell az ország versenyképességét, annak részeként az állam versenyképességét is, miközben az erőforrások minőségi felhasználására is figyelmet kell fordítani.

    Az elmúlt évek sikerét nagyban megalapozta a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség jó együttműködése, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaságot napjainkban már egyszerre jellemzi az egyensúly és a növekedés - mondta. Matolcsy György szavai szerint a miniszterelnök megfelelő időben hozott, jó döntése eredményezte azt, hogy a magyar lakosság megszabadult a korábbi években felvett devizahitelek súlyos terheitől. A devizakölcsönök kivezetésében, annak gyakorlati megvalósításában pedig példásan működött együtt a jegybank, a bankszövetség és a kereskedelmi bankok - tette hozzá.

    Matolcsy György hangsúlyozta:  a hazai gazdaság folyamatait, bővülését nagyban segítette, hogy a jegybank monetáris döntéshozói az elmúlt időszakban történelmileg alacsony szintre vitték le a jegybanki alapkamatot. Emellett az MNB a növekedési hitelprogram (nhp) révén megállította a kis- és középvállalati (kkv) hitelállomány csökkenését, sőt idén várhatóan hitelezési fordulat állhat be - mondta az MNB elnöke.

    Az nhp első szakaszában a jegybank mintegy 700 milliárd forint összegű, a második szakaszban 1400 milliárd forint hitellel segítette a hazai vállalkozások fejlődését. Az MNB a következő időszakban azonban az nhp fokozatos kivezetését valósítja meg, annak érdekében, hogy a vállalkozások egyre inkább térjenek át a piaci alapú hitelezésre - hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke, és hozzátette,  idén 8-10 százalékkal bővülhet a kkv-k által felvett hitelállomány.    Matolcsy György fontos eredményként méltatta, hogy a jegybanki programok segítségével  jelentősen csökkent az államadósságon belül a külfölddel szembeni kitettség, és a devizaadósság aránya is mérséklődött. 

 MKIK/MTI

                

Csatolt állományok: